Letölthető pdf

Ár: 
500 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
Oldalszám: 
3257. o.
JEL besorolás: 
F13, F14, P52
Kivonat: 

A visegrádi országok – különösen a három kisebb – rendszerváltás utáni gazdasági stratégiájában és fejlődésében meghatározó szerepet játszottak a külföldi közvetlentőke-befektetések, a globális értékláncokba való beépülés, és az ezeken belül bonyolódó, külföldi leányvállalatok által meghatározott, EU-túlsúlyú export. A kétezres évek első évtizedének végétől kezdett gondot okozni e stratégia kifulladása, problémái, a változtatás szükségessége. A 2008-as gazdasági-pénzügyi válság – amely erősen sújtotta az Európai Uniót és a járműgyártást – a négy ország kivitelének zuhanásán keresztül látványosan mutatott rá exportjuk rendkívül erős szektorális, területi és vállalati koncentrációjára. A krízis csillapultával a kivitelnek még a korábbiaknál is nagyobb szerepe lett a visegrádi országok gazdasági növekedésében, miközben egyre jobban fenyeget a megrekedés az alacsony hozzáadott értékű áruk termelése és exportja szintjén (azaz a beszorulás a közepes jövedelmű országok csapdájába). A negyedik ipari forradalom időszakában a termelési folyamatok, a munkaerőpiac várható gyökeres átalakulása eddig nem látott, további kihívások elé állítják a négy országot. Cikkünk bemutatja és elemzi, hogy milyen fókusszal, célokkal, intézményi változásokkal reagáltak a visegrádi országok külgazdasági stratégiái, export- és befektetésösztönzési rendszerei ezekre a kihívásokra. A stratégiák szemléletesen mutatják, hogy az egyes kormányok mit értettek meg a helyzetből és milyen irányban mozdultak el. A gazdaságpolitikai, szabályozási reakciók az egyes országok jövőjén kívül hatással vannak az egész régió kilátásaira is, hiszen a négy ország versenytárs a tőkevonzásban, de egyben szövetséges is, mert a sikereket az egész régió versenyképessége tudja garantálni.

English summary
Export and investment promotion systems in the Visegrád countries – experiences and challenges
Synopsis: 

In the economic strategy and development of the Visegrád countries foreign direct investment, inclusion in the global production and export of multinational affiliates played a crucial role since the nineties. In the first decade of the 2000s, however, problems of this model appeared. The crisis of 2008-9 – affecting European economy and automotive industry seriously – caused the collapse of export in these countries making apparent its very strong sectoral, company and geographical concentration. During the recovery the role of export became even more important in growth, but at the same time also the danger of being locked in a low value-added producer level has increased (middle income trap). The industry 4.0, radical reorganisation, robotization of production and the tendencies of the labour market pose serious challenges for the Visegrád countries. Our article analyses how the aims and institutions of the export and foreign investment strategies (in a wide and narrow sense) of these governments reacted to these challenges. Promotion in a wide sense – general legal and economic environment and corruption – deteriorated in most cases. Investment promotion in a narrow sense (like grants) proves that job creation is the most important aim and developing automotive industry remained a priority. However, because of the inadequate education system and emigration, the shortage of qualified labour is significant. Complex analysis and socio-economic program would be necessary for efficient export and investment promotion strategies in these countries.