Letölthető pdf

Ár: 
500 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
Oldalszám: 
399. o.
JEL besorolás: 
E2, E3, H5, H6
Rovat: 
Körkérdés
Kivonat: 

Körkérdés

a bérfelzárkóztatás határairól

Imponáló ígéretek. Így jellemezhetők Magyarország és regionális versenytársai növekedési programjai. Ha a következő esztendőkben valamiféle globális válságnak még csak a szele sem érződik, dinamikus és töretlen növekedést feltételeznek. A nemzeti konvergenciaprogramokban közölt prognózisok közös vonása, hogy a középtávon előre jelzett béremelések üteme szinte valamennyi országban meghaladja a termelékenység növekedését, és több százalékponttal felülmúlja a hazai össztermék bővülését is. 

Mintha a regnáló kormányok engednének a sokat emlegetett bérfelzárkóztatási nyomásnak, és el is hinnék, hogy annak megvan a fedezete. A mértékek azonban nagyon is különbözőek. Bulgáriában a gazdasági növekedés 2020-ig kissé 4 százalék alatt maradhat, az élőmunka termelékenysége évi átlagban 3,5 százalékkal javul, az egy főre jutó béremelés azonban a 2017–2018-as időszakban meghaladja a 7, utána a 6 százalékot. Románia kissé visszafogottabb, mert bár a bérek emelkedése ott is felülmúlja a GDP-ét és a termelékenységét is, de látványosan nem szakad el tőlük. Szlovákiában nagyjából egy százalékpont a különbség a bérek javára a GDP-vel szemben, Csehország ennél jóval merészebben zárkóztatna fel. Csak Horvátország lóg ki a sorból a maga mértéktartó programjával, a mostani 2,8 százalékról kissé lassuló növekedéssel, a vele arányos béremeléssel és évente átlagosan 1 százalékkal javuló termelékenységgel.

Valamennyi térségi riválisánál gyorsabb tempót diktálna a magyar kormány, amely a stabilan 4 százalék fölötti növekedéshez a 2017-et követő 9,2 százalékos béremelés után az idén hasonló mértékűt, jövőre 7,9 százalékos, 2020-ban pedig 6,3 százalékost jelzett előre – miközben a termelékenység csak évi 2,6–3 százalékkal javul. 

Ez a válságból történt kilábalás után valóban új helyzet. Ennek értékeléséhez kértük szerzőink válaszát a következő kérdésekre:

 1. Közgazdasági értelemben mit jelenthet a bérfelzárkóztatás? 

2. Tartható-e a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának a 2016 novemberében kötött hatéves megállapodása? 

3. Magyarország esetében hol van a béremelések határa?

4. A régió egészében gyors béremelkedés tapasztalható. Vannak-e kockázatai ennek a bérversenynek?

5. Milyen hatása lehet a béremeléseknek a nyugdíjakra és a nyugdíjrendszer egészére?

English summary
Inquiry on the limits of the present and the future wage boom, if there are any
Synopsis: 

The present growth programmes of Hungary and the peer countries can be characterized as attractive promises. They all presume dynamic and uninterrupted growth, assuming that not even a slightest wind of a global crisis can hurt them in the near future. 

The common point in the national convergence programmes of the emerging EU countries is that the wage increases would surpass the growth of the productivity and by more percent points even the growth rate of the GDP in the medium term. As if the governments would not resist the pressure of the mighty wage push, and simply forget how to cover its costs, what should be the economic consequences of the wage rush? 

That is a new phenomenon of the post-crisis period. So our questions are:

1. Does it have any economic sense if the governments try to close up the wages artificially to the scale of the highly developed countries?

2. The Hungarian government had signed an agreement with its social partners in 2016 at the so called Consultation Forum of the Government and the Competitive Sector for six years about the scale of minimum wage increases and how it would be counterbalanced by the cut of the social insurance taxes. Are there any chances to follow that line in the coming years?

3. As to Hungary, where are the limits of the wage boom? What are the risks of the forced wage competition is our region?

4. How will the rapid wage increase influence the pensions and the pension system as a whole?