Letölthető pdf

Ár: 
500 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
Oldalszám: 
82116. o.
JEL besorolás: 
L52, L60, O38
Kivonat: 

Az elmúlt évek az ipar és az iparpolitika reneszánszát hozták Európa-szerte és Magyarországon, legalábbis a hivatalos dokumentumokban és a szakértői elemzésekben. A cikk amellett érvel, hogy az iparpolitikának nevezett elgondolások itt és most egyre inkább határtalanná válnak kétféle értelemben is. Egyrészt az ipar fogalmi kerete elmosódott, így a rá vonatkozó politika is túlterjed a hagyományos felfogáson, ennek hátterében az állam gazdasági szerepének felértékelődése áll. Másrészt az európai megközelítés újdonsága a törekvés a közösségen belüli földrajzi határok átlépésére, azaz a nemzetek feletti, integratív jelleg erősítése – ami a szuverenitás újradefiniálási kísérleteinek sorába illeszkedő lépés lehet. Ennek sikere az ajánlások felváltását jelentené egy 1957 óta nem létező európai szintű iparpolitikával. Magyarországon a kormány két évtizedes kihagyás után éppen ekkor, 2016-ban fogalmazott meg átfogó iparpolitikát, talán azt is jelezve, hogy – általános irányvonalával összhangban – ezen a területen is fenntartja igényét az önálló döntésekre. Mivel az állam szerepének átértékelése mindenütt napirenden van, az újraiparosítás az ágazati szemlélettel együtt most Európában is újraéledt, és a támogatások döntően uniós forrásokra építenek, az alapvető irány az EU-trendeket követi. A részletekben kimutatható különbségek azonban jelentősen eltérő következményekhez is vezethetnek.

 

English summary
Industrial policy without borders
Synopsis: 

A renaissance of industry and industrial policy can be witnessed recently in Europe and also in Hungary, at least according to official documents and expert analyses. This paper argues that industrial policy programs are becoming borderless, in two senses of the word. First, the boundaries of industry as a disctinct sector are blurred, thus industrial policy also goes beyond the traditional frameworks, reflecting the tendency of stronger state intervention. Second, the novelties of the European approach include the intention to cross the borders of the member states in order to extend supranational policies and strengthen integration. The success of this effort of the EU would mean the replacement of the recommendations (communications) with a comprehensive industrial policy at Community level, which in fact did not exist up till now. Just in these years, after a break of two decades, the Hungarian government declared its industrial policy in 2016, that may indicate its claim to sovereign decisions even in this field. As the role of the state is under discussion everywhere, and we see the revival of industrialization and policies incorporating a sectoral approach, moreover, as the financing of subsidies is based on EU funds, it can be argued that Hungary basically follows the European trends. However, the differences in details might lead to significantly different consequences.