Letölthető pdf

Ár: 
500 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
Oldalszám: 
2543. o.
JEL besorolás: 
J11, J13
Kivonat: 

A hagyományos teljes termékenységi arányszám minden olyan esetben valóban jól jelzi az egy nő által élete során átlagosan világra hozott gyerekek számát, amikor a női népesség strukturális mutatói állandóak. Abban az esetben azonban, amikor a szülő nők átlagos életkora módosul, például a közelmúlt tendenciáinak megfelelően növekszik, ez a mutató torzít. A szülések halasztását a kiigazított termékenységi arányszámok révén a szakirodalom ma már figyelembe tudja venni. A szerzők cikkükben arra hívják fel a figyelmet, hogy a halasztás eredményeként és az egyéb strukturális változásokat előidéző folyamatok következtében a női népesség paritási szerkezete folyamatosan átrendeződik, s ez torzítja a hagyományos termékenységi mutató értékét. Megmutatják, hogy a teljes termékenységi arányszám tényezőkre bontásával közelebb kerülhetünk a strukturális változások nyomon követéséhez. A szakirodalomban publikált, de gyakorlati számításokban ismereteik szerint eddig még nem használt felbontás segítségével magyar adatokon végeztek szimulációt. Mind a múltra, mind a jövőre vonatkozóan kiszámoltak egy-egy ilyen felbontást, valamint felvázolják a változások irányát. Ezek közül a változások közül a jövőbeli gyerektelenség – a nulladik paritáshoz tartozó nők arányának növekedése – külön figyelmet érdemel.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: J11, J13.

English summary
The influence of parity composition changes on the value of total fertility rate
Synopsis: 

The traditional total fertility rate is a good indicator of average births of a woman when the structure of the female population does not change from year to year, otherwise this rate is biased. Lately, the most important factor of structural changes was the increase in the mean age of mothers at birth, which caused downward bias in the value of the traditional fertility rate. The tempo and parity adjusted types of total fertility rates reflect these postponement caused changes as well. Our paper emphasizes that other factors, e. g. new processes in migration could result in biases in fertility rate calculation. The values of the Hungarian total fertility rate are split into two components, and it is shown that analysing both components brings us closer to the understanding of past and future structural changes. Our simulation results for the future Hungarian childlessness – i. e. for the share of women with zero parity within the whole female population – indicate a significant increase.