Letölthető pdf

Ár: 
500 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
Oldalszám: 
6693. o.
JEL besorolás: 
O14, O33, L25
Kivonat: 

A szerzők a cikkben azt vizsgálják, hogy változnak-e a digitalizációval a közvetlentőke-befektetéseken alapuló fejlődés, felzárkózás hajtóerői Magyarországon. Kutatásuk kiindulópontja a feldolgozóipari digitális technológiák sajátosságairól szóló műszaki és a digitális átalakulás gazdasági hatásait elemző gazdasági és menedzsment-szakirodalom. A szakirodalom téziseit tíz magyarországi vállalatnál készített interjúk eredményeivel, korábbi esettanulmányok tapasztalataival és a hazai szaksajtóban ismertetett vállalati esetleírásokkal vetették össze. A sikertörténetekre összpontosító felmérés eredményei azt mutatják, hogy a) elindult az új megoldások elterjedése a hazai feldolgozóiparban az élenjáró hazai tulajdonú cégeknél is (!); b) a beruházások kedvező hatásai egyértelműek: a vállalati versenyképesség számos mutatója javult, a vizsgált cégek tevékenységének tudásigényessége nőtt, feljebb lépésre került sor; c) a szakirodalomban tárgyalt veszélyek (technológiai munkanélküliség, termelés-visszatelepítés) egyelőre nem materializálódtak. A szerzők tanulmányukban mégis a mellett érvelnek, hogy néhány élenjáró cég optimizmusra okot adó mikroszintű tapasztalatait nem lehet makroszintre transzponálni. Ráadásul a vállalati interjúk gyenge jelzései egybecsengenek a szakirodalomban leírtakkal: azt sugallják, a digitális átalakulás következményeként a fejlődési, felzárkózási hajtóerők módosulnak, és megtörhet Magyarország közvetlentőke-befektetéseken alapuló eddigi felzárkózási, fejlődési pályája. A szerzők hangsúlyozzák: elengedhetetlen, hogy a gazdaságpolitika a korábbiaknál több erőfeszítést tegyen Magyarország lokációs előnyeinek erősítése érdekében.

 

 

English summary
Impact of industry 4.0 technologies on the engines of development and catch-up in Hungary – Some lessons for economic policy
Synopsis: 

The paper investigates whether digitalisation transforms the traditional FDI-based engines of development in Hungary. We contrast the findings of the engineering literature discussing the specifics of digital technologies in manufacturing, combined with those of the economics and management literature discussing the economic impact of digitalisation with the results of in-depth interviews conducted at nine manufacturing companies operating in Hungary and with additional secondary evidence describing corporate experiences with digital technologies. The results of the surveyed success stories suggest that a) the diffusion of digital technologies has started in the Hungarian manufacturing industry, and also at domestic-owned digital pioneers; b) investments in digital technologies have had straightforward beneficial effects: corporate performance improved, the knowledge-intensity of their activities increased, and the surveyed firms could upgrade their activities; c) the negative effects of digitalization discussed in the literature (technological unemployment, production reshoring) have not materialised yet. However, the authors argue that the micro-level experience of some digitalisation forerunners cannot be generalised: optimistic macro-level conclusions are unfounded. Moreover, some weak signals of our corporate interviews substantiate what is predicted in the literature. These weak signals indicate that digitalisation will, indeed, transform the engines of growth and catching up, disrupting the FDI-based development trajectory Hungary has so far followed. The paper calls for economic policy making more efforts to improve Hungary’s locational advantages.