Letölthető pdf

Ár: 
500 Ft
A vásárláshoz regisztráció szükséges.
Oldalszám: 
4763. o.
JEL besorolás: 
J18, Z18, D9, P35
Rovat: 
Jogi melléklet
Kivonat: 

A sikeres és eredményes közpolitika az előkészítési és a szakpolitika-ellenőrzési szakaszokban dől el. A sikeresség és eredményesség megállapításának a politikai indíttatású és szubjektív elbíráláson túl objektív mérői is ismertek a szakirodalomban. Az egyik, egyre inkább elterjedő irányzat a közpolitikai tervezés tényalapú, tudományos és empirikus úton való megalapozását és az ellenőrzés rendszerességét hangsúlyozza. Az ilyen tudományos igényű tervezési és ellenőrzési folyamatok elterjedése szorosan egybefonódott a viselkedéstudományi, joggazdaságtani és viselkedési közgazdaságtani alapokra épült ún. viselkedési alapú közszolgáltatás-tudomány kialakulásával (behavioural public administration). Ez a diszciplína nem más, mint az egyének és csoportok viselkedésének pozitivista, élményalapú vizsgálata, amely a gazdasági jellegű jogalkotásba és döntéshozatalba a tesztelési folyamat részeként a pszichológiában és közgazdaságtanban felgyűlt tapasztalatokat integrálja. A folyamat elsősorban az Egyesült Királyságban nyert teret kormányzati szinten, de a UK Behavioural Insights Teamnek (BIT) köszönhetően ma már világszinten is egyre inkább elterjedt. Míg az Európai Bizottság 2016-os jelentése kitér néhány magyarországi példára is, más nemzetközi felmérések kritikusabbak, és egyelőre nem beszélhetünk általánosan bevett nemzeti gyakorlatról. Jelen tanulmány röviden felvázolja az elméleti hátteret, bemutatja a BIT működését, kitekint néhány Magyarországgal kapcsolatos idevágó és friss nemzetközi kritikára, valamint javaslatokat fogalmaz meg. A tanulmány egyik központi következtetése az, hogy a tapasztalat azt mutatja, hogy a viselkedési/kísérleti közgazdaságtan segíthet abban, hogy a fogyasztók viselkedését jobban megértse a jogalkotó, hiszen az a szakpolitikák eredményességén és sikerességén túl tájékozottabb fogyasztói tömegekhez és eredményesebb fogyasztóvédelemhez vezetett-vezethet.

English summary
The role of behavioural insights in fact-based policy making
Synopsis: 

The key to successful and effective public policies is fact-based planning and rigorous monitoring. Judgments about successfulness and effectiveness of public policies are often politicized and subject to personal incentives. Yet, research during the past 50 years identified objective criteria, too, to assess the national, regional and local governments work. One of the approaches underlines the utilization of scientifically prepared studies, and exploiting of information on the basis of facts and data gathered in ex ante empirical testing of the planned measures. The same approach emphasizes the importance of regular ex-post monitoring of introduced sectoral measures. The expansion of this approach led to the development of the discipline of behavioural public administration. This cross-disciplinary scheme embodies methods and collects the results of behavioural science, law and economics and behavioural economics. The discipline looks at individual and group behaviour from a positivist, experience-based point of view, and helps developing public policy through empirical testings with the assistance of methods used in psychology and economics. The method has predominantly been used in Anglo-Saxon countries, and it was the United Kingdom government, which made it world-famous by setting up the Behavioural Insights Team (BIT). The institutionalized approach, by now, has been used at various levels of the governments in a growing number of countries. Though a 2016 report of the European Commission enlists some examples from Hungary, too, other international reports are more critical: overall, the fact-based and scientifically sustainable public policy-making is not wide-spread in Hungary. This study aims to fill the gap in depicting the theoretical background, introducing BIT, summarizing international critics on the Hungarian practice, and finally, recommending a possible way forward. One of the conclusions of the study is that behavioural and experimental economics could help policymakers understand better consumer behaviour, therefore directly upping the effectiveness and success of public policies. This ultimately could lead to more informed consumers and more effective consumer protection regime.