Declaration of moral and ethical principles to publications

A Külgazdaság folyóirat (nyomtatott: ISSN 0324-4202, online: ISSN 2732-0235)
kiadásához hozzájáruló feleknek: a szerzőknek, a lektoroknak, a főszerkesztőnek, a
szerkesztőknek, a szerkesztőbizottság elnökének és tagjainak, valamint a kiadónak el
kell fogadniuk az elvárt erkölcsi magatartásra vonatkozó normákat. Ennek az erkölcsi
és etikai nyilatkozatnak az alapját a COPE (Publikációs Etikai Bizottság,
https://publicationethics.org/ ) folyóiratszerkesztők helyes gyakorlatára vonatkozó
iránymutatásai képezik (Best Practice Guidelines for Journal Editors).

A Külgazdaság fontosnak tartja a kutatás és a tudástermelés autonómiáját, és
különösen nyitott a kritikai megközelítésekre.

Döntés a publikálásról

A Külgazdaság főszerkesztője dönt arról, hogy a beérkezett kéziratok közül melyeket
jelenteti meg. Erről kikérheti a szerkesztőbizottság véleményét. Munkájában a
főszerkesztő tartja magát a folyóiratszerkesztésre vonatkozó hazai és nemzetközi
iránymutatásokhoz, valamint a rágalmazásra, a szerzői jogok megsértésére és a
plagizálásra vonatkozó hatályos jogszabályokhoz. A szerkesztők segítéségért
fordulhatnak egymáshoz és a lektorokhoz. Gyanú esetén a főszerkesztő a beadott
kéziratot plágiumszűrésnek vetheti alá.

A Szerkesztőbizottság szerepe

A folyóirat szerkesztésének szakmai alapelveit a Szerkesztőbizottság határozza meg.
A testület fogadja el a szerkesztés mechanizmusára vonatkozó szabályokat. A
Szerkesztőbizottság a főszerkesztő munkáját – az igényelt mértékben - közvetlenül is
segíti. A Szerkesztőbizottság tagjaiból álló három fős Tanácsadó Testület igény szerint
támogatja a főszerkesztő munkáját. A Tanácsadó Testület negyedévente tájékoztatást
kap a kéziratok beérkezéséről és elfogadásáról. A folyóirat helyzetét, a tapasztalatokat
időszakonként értékeli. Szükség esetén megfelelő javaslatokat tesz.

Esélyegyenlőség

A főszerkesztő és a szerkesztők a szerzők származására, nemére, szexuális
irányultságára, vallási meggyőződésére, etnikai származására, állampolgárságára és
politikai nézeteire tekintet nélkül értékelik a kéziratok tartalmát.

Titoktartás

A főszerkesztő, a szerkesztőség munkatársai és a Szerkesztőbizottság tagjai
semmilyen információt nem adnak tovább a publikálásra benyújtott kéziratokról. Ez a
szabály a dolog természeténél fogva nem vonatkozik a szerzők, a szerkesztők és a
tényleges és potenciális lektorok, valamint a szerkesztőség tanácsadói és a kiadó közötti kommunikációra.

Közzététel és összeférhetetlenség

Általános szabályként a benyújtott kéziratokat a szerkesztők és a lektorok nem
használhatják fel saját kutatásukhoz. Ez alól esetenként a főszerkesztő engedélyével
kivétel tehető, ha a szerző is írásban beleegyezik.

A lektorok kötelessége

Hozzájárulás a szerkesztőségi döntésekhez:
A lektorok segítik a főszerkesztőt és a szerkesztőket a publikálási döntésekben, és hozzájárulnak a kéziratok tudományos színvonalának javításához.

Hatékonyság:
Ha a felkért lektor nem érzi magát szakmai szempontból kellőképpen felkészültnek a kapott kézirat értékeléséhez, vagy nem tudja hatékonyan és az általa vállalt határidő megírni a véleményét, akkor erről kötelessége értesíteni a főszerkesztőt, és lemondani a lektorálási folyamatban való részvételről.

Titoktartás:
A szerkesztőségnek benyújtott kéziratok bizalmas dokumentumok, amelyeket csak kivételes esetben, kizárólag a főszerkesztő engedélyével szabad nyilvánosságra hozni, vagy másokkal megvitatni.

Objektivitás:
A tanulmányokat szakmailag magas színvonalon, objektív módon kell lektorálni. A személyeskedés, a szerző személyének a kritizálása és minősítése nem megengedett. A lektori véleménynek egyértelműnek és érvekkel alátámasztottnak kelllennie.

A forrásokra való hivatkozás:
A lektoroknak lehetőség szerint fel kell hívniuk a szerkesztők figyelmét a szerzők által nem idézett releváns forrásokra, a lektorált kézirat és más publikált írás közötti lényegi hasonlóságokra és átfedésekre. Korábbi munkákban megjelent megállapítások, megfigyelések, gondolatmenetek és érvek
átvétele csak a releváns forrásokra történő hivatkozással megengedett.

Közzététel és összeférhetetlenség:
A tudomására jutott információkat a lektornak bizalmasan kell kezelnie, azokat nem használhatja fel személyes céljaira. Összeférhetetlenség (a szerzőkkel, cégekkel és intézményekkel versenyhelyzetből, együttműködésből és más kapcsolatból adódó érdekellentét) esetén a lektor nem véleményezheti a kéziratot.

A szerzők kötelessége

A közlésre vonatkozó iránymutatások:
Általános szabályként a Külgazdaság eredeti kutatásokon alapuló tanulmányokat fogad és közöl. A kutatási eredmények értelmezésének és az azokból levont következtetéseknek tényeken, illetve objektív és logikus bizonyításon kell alapulniuk. A háttérinformációk, adatok, tények és az alkalmazott módszertan alapján a tanulmány számításainak mások által is megismételhetőknek kell lenniük. A hamis vagy tudatosan pontatlan állítások etikátlanok és
elfogadhatatlanok.

Eredetiség és plágium:
A szerzőknek szavatolniuk kell, hogy tanulmányuk saját, eredeti szellemi alkotásuk, valamint azt, hogy a más munkákból átvett részeket szabályosan idézték és hivatkoztak rájuk. Többszörös, redundáns és egyidejű publikálás: Nem helyes, emiatt elfogadhatatlan az ugyanazon kutatási eredményeket bemutató kézirat különböző publikációkban történő közlése. Ugyanannak a kéziratnak több folyóirathoz történő benyújtása is etikátlan,ezért elfogadhatatlan.

A forrásokra való hivatkozás:
Az idézett művekre szakszerűen kell hivatkozni. Minden olyan munkát szerepeltetni kell a hivatkozások között, amelyek befolyásolták a folyóiratcikk megírását.

A tanulmányszerzői státusz:
Szerzőként azokat a személyeket kell szerepeltetni a cikkben, akik érdemi hozzájárulást nyújtottak az írás koncepciójának kialakításához, megtervezéséhez, kivitelezéséhez és értelmezéséhez. Társszerzők azok a személyek, akik jelentős mértékben járultak hozzá a tanulmányhoz. Közreműködőként azokat kell megemlíteni, akik részt vettek a kutatási projekt lényeges szakaszainak a végrehajtásában. A cikket benyújtó szerzőnek szavatolnia kell azt, hogy minden jelentős társszerzőt megemlített, nem jelölt meg társszerzőként erre nem jogosult személyeket, továbbá mindegyik társszerző jóváhagyta a tanulmány végleges változatát és beleegyezett annak publikálásába.

Közzététel és összeférhetetlenség:
A szerzők kötelessége a kéziratban megjelölni azokat a pénzügyi és egyéb összeférhetetlenségi tényezőket, amelyek befolyásolhatják kutatási eredményeiket, illetve azok értelmezését. Kutatási vagy consulting projekt keretében készült tanulmányok esetében meg kell említeni a pénzügyi támogatás forrását.

Hibák a megjelent művekben:
Ha a szerző lényeges hibát vagy pontatlanságot talál a publikált tanulmányában, akkor erről haladéktalanul értesítenie kell a főszerkesztőt, akivel együttműködik a cikk visszavonásában vagy helyesbítésében.